A mítosz szerint kreativitás vagy van vagy nincs. Modern tudományunk megállapította, hogy a kreativitás tanulható, ám a kérdés továbbra is összetettnek mutatkozik.

Ha a kreatív zsenikre gondolunk, úgy tűnhet született tehetségről van szó. Nehéz figyelmen kívül hagyni Mozarot, aki 8 éves korában komponálta első szimfóniáját. Vagy ott van például Pablo Picasso, aki 25 évesen kezdte el a kubizmust a “Ley Demoiselles d’Avignon”-al, vagy Mary Shilley, aki 20 évesen adta ki a Frankenstein című művét.

Mi a helyzet viszont Leonardo da Vincivel, aki sokáig nem talált rá a sikerre, majd a 40-es évei vége felé “megvilágosodott” és megfestette az “Utolsó vacsorát”. Ott van Stephen King, aki 9 éven át dolgozott első regényén a Cerrie-n, amelyért később 3000 dollárt ajánlottak, (később több millió dollárt keresett a filmekkel és egyéb forrásokkal.)

Adam Westbrook brit videómesélő a történelem nagy alkotóiról szóló megjelenésében így nyilatkozik: “Mindannyiunknak megvan az esze, tehetsége és kreativitása, hogy csatlakozzunk a nagyokhoz, de az nem biztos, hogy mindannyiunknak meg van a türelme. “

fejleszthető-kreativitás-1

A kreativitás megtanulható.

Néhányunk számára több türelemre, kitartásra van szüksége, mint másoknak és megfelelően kell alakítani gondolkodásunkat.

Az alábbiakban bemutatjuk a kreativitás elsajátításának vagy fejlesztésének tudományosan bizonyított módszereit. Van, amelyik lecke egyszerű, mint az új színek kipróbálása festéshez és van a melyik nehezebb, mint az értelmi nyitottság elérése új élmények iránt.

Alkoss saját összefüggéseket

Nem létezik olyan, hogy eredeti gondolat. A gondolatokhoz kapcsolódó egyedi személetmód létezik. A kreativitás kulcsa meglátni az összefüggést olyan dolgok között, melyek látszólag semmiben nem kapcsolódnak egymáshoz.

Adam Gopnik, The New Yorkerben megjelent történetében, egyesítette a reneszánsz művészet tudományos tanulmányait a gyermekkori baseball iránti szenvedélyével az egyik legeredetibb, legkreatívabb történetben, amit valaha írt.

Egy tanulmány szerint a kreatív elme középpontjában áll, hogy képes keveri a különféle tapasztalatokból származó információkat és a türelem megérteni az összetett összehasonlításokat.

A “lineáris gondolkodóknak” például műszaki szakemberek, tudósok gyakran nehéznek tartják az eltérő információkból származó minták meglátását. Sokan, akik nem gondolják magukat “kreatívnak”, ugyanúgy okosak, de inkább egyenesen hajlamosak gondolkodni és egy adott területben mélyebbel elmerülni. A kreativitás abban áll, hogy két eltérő terület között is megtaláljuk az összefüggéseket.

fejleszthető-kreativitás-1

Hogyan alkoss saját összefüggéseket?

Más emberek olyan új perspektívát és egyedülálló módszereket mutathatnak problémákra, melyeket nem is gondoltál volna. Érdemes ellátogatni a múzeumba, szépirodalmi könyveket olvasni. Mások munkájának megfigyelésével kulturáltabbá válhat az ember, jobban ráhangolódhat a művészetre, festészetre, irodalomra, nyelvekre.

Ha jobb festő szeretnél lenni, tanulmányozd a mestereket, ha jobb író szeretnél lenni, olvasd el a nagy műveket.

Nincs semmi baj azzal, ha ötleteket szerzel a szakterületed szakértőitől. A képesség, hogy valami újat adj hozzá a témához és érdemben hozzájárulj a történelmi életműhöz, a kreatív elme jegye.

Legyél nyitott az új tapasztalatokra

Az „öt nagy személyiségjellemző”, két neves pszichológus által összeállított koncepcióból az egyik jellemző “a tapasztalatokra való nyitottság”. A „tapasztalatokra való nyitottság” ebben a koncepcióban az jelenti, hogy esztétikus az ízlésed, dinamikus a képzelőerőd, képes vagy a belső érzelmeid megértésére, állandó az intellektuális kíváncsiságod és kedveled a változatosságot. Szerencsére ezek is mind olyan tulajdonságok, melyek fejleszthetőek.

Ha úgy töltjük az időnket, hogy nyitottak vagyunk az új tapasztalatokra az által, hogy új nyelveket tanulunk, új embereket ismerünk meg, új ételeket próbálunk ki, könyveket olvasunk, tisztában vagyunk az alternatív megoldásokkal és nézőpontokkal, lassan megváltoztatjuk az életünket és közben kreatívabbá válunk.

fejleszthető-kreativitás-1

Szakíts időt a sétára

Egyesek szerint a kreativitás a zuhany alatt támad fel, de a legújabb kutatások szerint séta közben nagyobb valószínűséggel jönnek az ötletek.

Egy nemrégiben készült Stanford-tanulmány szerint „a gyaloglás növelte a résztvevők 81%-ának kreativitását”. A GAU (Guilford Alternate Uses) a kreativitás klasszikus tesztje, amely a divergens és kreatív gondolkodás képességét vizsgálja. A vizsgálat szerint a kreativitás a séta után is fokozott marad.

A Stanford egyetem kutatói egy másik kreativitási és sétálási kísérletet is végeztek. Azzal a kéréssel fordultak a résztvevőkhöz, hogy gondolkodjanak el egy metaforán. Például gondolkozzanak el a „egy bimbózó rügy”-fogalmon, és állítsanak elő egy hasonló, de eltérő metaforát (pl. „tojásból kelés”). A rövid sétára induló és arról visszatérő résztvevők 95 %-a képes volt metaforára gondolni. Akik velük párhuzamos ideig egy szobában ültek, azoknak mindössze 50 %-a tudott metaforával előállni.

A kreatív nagyok már régen megértették, hogy mennyire fontos sétálni a kreativitás erősítése érdekében, még mielőtt az idegtudomány megalapozta volna ezt.

“Mennyire hiába leülni, írni, amikor még nem állt fel élni!” fogalmazta meg Henry David Thoreau írásában. “Abban a pillanatban, ahogy a lábam mozogni kezd, a gondolataim is kezdenek folyni.” A szív gyorsabban pumpál, javul a vér- és oxigénforgalmunk, és agyunk kihasználja az előnyöket.”

fejleszthető-kreativitás-1

Vedd körül magad zölddel

A színekhez kapcsolódó idegtudomány alapján a zöld szín fokozza a kreativitást, melyet a Personality and Social Psychlogy Bulletin egyik tanulmánya is alátámaszt. A kreatív feladatok előtt érdemes egy pillantást vetni a zöld színre. Érdemes kerülni a kék és a sárga színeket, melyek az agy lágyítását segítik elő, csökkentve a kreativitást.

Tarts rendezetlen íróasztalt

Nem kell mindig rendet tenni az asztalunkon, ha kreatív energiákat szeretnénk érezni.

Szinte túl jónak tűnik, hogy igaz legyen. Egy menedzsment professzor kiterjedt tanulmányában magyarázta el a következőt: “A segít a kreativitásban a hagyományoktól, a rendtől és a szokásoktól való elszakadás, illetve a rendezetlen környezet.”

A történelem számos nagy kreatív zsenijének rendetlen asztala volt. Egyszerűen fogalmazva, ha fontos kreatív munkát szeretnénk végezni a valóban fontos dolgokra érdemes koncentrálni.

Ne félj kitűnni a tömegből

Sharon H. Kim professzor tanulmányában megállapította, hogy a legkreatívabb egyének azok, akik szeretnek kitűnni a tömegből, vagy a társadalom valamilyen módon elutasította őket.

“A kreatív megoldások szokatlanok, ritkák és potenciálisan ellentmondásosak így ösztönzést és eszközt adnak az egyediség kifejezésében” – írta Kim.

Az elutasítás tapasztalata olyan pszichológiai folyamatot indíthat el, amely az elnyomás helyett ösztönzik a kreatív feladatok teljesítését. A társadalmi normáknak való megfelelés és a „beilleszkedés” elutasítása az első lépés ahhoz, hogy kiemelkedő kreativitásra tegyünk szert.

“Amikor hagyjuk, hogy a hangsúly elmozduljon a körülöttünk lévő emberektől és dolgoktól, jobban képesek vagyunk részt venni az úgynevezett “meta-kognícióban “, vagy abban a folyamatban, hogy “kritikusan és reflektíven gondolkodjunk saját gondolatainkról”, mondta a pszichológia professzor Gregory Feist a The Boston Globe-nak.

fejleszthető-kreativitás-1

Fejleszd az ötleteket

Tisztázd le az elképzelést: Tedd fel a megfelelő kérdéseket, keress annyi ötletet és megoldást, amennyit csak tudsz. Fejleszd tovább, amíg meg nem győződsz róla, hogy az ötlet a gyakorlatban is működőképes. Implementáld, valósítsd meg.

Az ötletek a gyakorlatban fejlődnek és válnak valóra. A design thinking (tervezési gondolkodásmód) gyakorlatában rejlő ötletek átalakíthatják a termékek, szolgáltatások, folyamatok és stratégia fejlesztésének módját egy szervezet életében.

A kreatív áttörések ritkán hirtelen ihlet szüleményei, inkább a kitartás és a szigorú rutin melléktermékei. Legyél türelmes, készséges, a legtöbb kreatív műben a kitartás gerjeszti az impulzusokat.

Pihenj eleget

Kutatások szerint a nyugodt emberek általában gyorsabban találnak kreatív megoldásokat. Az elképzelés, hogy a laza, kalandozó elme segít az embereknek abban, hogy mentálisan úszkáljanak az ötletek között. Szemben azzal, hogy elakadnának a lineáris, elemző gondolkodásmódban, ahol kevesebb kreatív ötlet születik. Ha ragyogó ötletekről van szó, a koncentrációs képességet túlértékelik.

A kretivitás fejleszthető

Gyakorolj és gyakorolj

Amint azt Malcolm Gladwell az Outliers-ben kifejtette, a „10 000 órás szabály” az az elmélet, miszerint egy adott kreatív készségen 10 000 órán keresztül kell dolgozni – napi nyolc órában, heti öt napon, legalább öt éven át – mielőtt azt valóban elsajátítanánk. A tehetség nem minden, gyakorlás és rengeteg próbálkozás szükséges, hogy sikerrel járjunk.

A tudomány segítségével lassan, de biztosan felszabadíthatod a kreatív adottságaidat. Tölts időt a természetben, sétálj és vedd körül magad zölddel, nem baj, ha kissé rendetlen az asztalod, maradj nyitott az új élményekre. Kísérletezz és játssz el a gondolatokkal. Ne félj időt szánni a fejlődésre.

Forrás: Canva